2006 | FILCH - Filléres opera

Bertolt Brecht – Kurt Weill: Filléres opera
Rendező: Méhes László
Bemutató: 2006. január 27. Miskolci Nemzeti Színház

Röviden:
A Miskolci Nemzeti Színház Filléres opera címen (Eörsi István fordításában) játssza Bertolt Brecht Háromgarasos operaként és Koldusoperaként is ismert darabját. A Brecht-féle zenés színmű 1928-ban került először színre, éppen száz évvel az után, hogy John Gay eredeti Koldusoperáját bemutatták Londonban. Az új Filléres opera - megtartva az eredeti történetet és a főbb karaktereket - Kurt Weill kabaré-elemeket is felhasználó zenéjével egészült ki, melynek nagy szerepe volt abban, hogy a darab világsiker lett.

2005 | CSENDŐR - Indul a bakterház

Rideg Sándor – Horváth Károly – Tímár Péter: Indul a bakterház
Rendező: Halasi Imre
Bemutató: 2005. október 14. Miskolci Nemzeti Színház

Rideg Sándor, a gazdasági cseléd fiából lett író Indul a bakterház című regénye 1943-ban jelent meg, s bár több kiadást megért és népszerű könyv lett, az igazi áttörést Mihályfi Sándor 1979-es filmje hozta meg számára. A filmváltozat után Regős Bendegúz neve fogalommá vált, a szereplők szavajárásából szállóigék lettek. Ez az ízes nyelven megszólaló, groteszk komédia kedvelt darabja lett a magyarországi színházaknak is. Íme Bendegúz javaslata a világ bajainak orvoslására: "Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot. A pofonokat végképp eltiltom. Aki vét a törvény ellen, felpofoztatom a bakterrel. Az ország vászontarisznyájára lakatot tetetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak."

2005 | MANOLO - Furcsa pár

Neil Simon: Furcsa pár
Rendező: Szervét Tibor
Bemutató: 2005. január 23. Miskolci Nemzeti Színház

Ismertető:
Neil Simon, az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb vígjátékírója legnagyobb világsikerének megírta a női változatát. Ebben a verzióban is egy elromlott házasság körül forog a történet: Florence barátnőjéhez menekül, a régóta egyedül élő, elvált Olive-hoz. A két nő - Florence és Olive - a tűz és a víz. Semmiben sem egyeznek, mindenen összekapnak, mégis egymásra vannak utalva: igazi barátnők. Ahogyan Felix és Oscar, úgy Florence és Olive is megpróbál kilépni az elfuserálódott élet mindennapos szürkeségéből: a két nő a házban lakó, vacsorameghívásuknak eleget tevő, jóképű spanyol testvérpárral vigasztalódik.

2004 | AKELA - A dzsungel könyve

Dés László – Geszti Péter – Békés Pál: A dzsungel könyve
Rendező: Krámer György
Bemutató: 2004. február 20. Miskolci Nemzeti Színház

Ismertető:
"A közös munka rendkívül sok örömet szerzett nekünk. Dalaink a szeretet és a barátság jegyében születtek. Ezért mindenkinek ajánljuk őket, aki szereti a mesét, aki át is tudja élni, aki nem felejtett el játszani, aki képes nevetni, és nem szégyell sírni; aki hisz abban, hogy a gyermekkor a felnőttkorban is tarthat." - Dés László - Geszti Péter

2004 | MED - A kölyök

Nagy Tibor – Pozsgai Zsolt – Bradányi Iván: A kölyök
Rendező: Halasi Imre
Bemutató: 2004. október 15. Miskolci Nemzeti Színház

Ismertető:
Egy szerencsétlen külvárosi csavargó és egy utcára kitett gyerek a húszas évek amerikai nagyvárosában. Külön-külön nincstelenek, de egymásra találva értelmet kap életük.
"Édes-bús" történet, írta Chaplin a film elejére - ezt a hangulatot követi a musical is, a műfaj törvényei szerint sok humorral, meleg emberi helyzetekkel, megható történetekkel, slágerekkel és sok-sok tánccal.
S még valami, amiről keveset tudnak: Charlie Chaplin első gyermekének rendkívül korai halála után készítette el A KÖLYÖK című filmet, mintegy mozivászonra álmodva saját apai érzéseit, fájdalmát, álmait. Így a musical nem csupán egy "édes-bús" történet: a szerzők szándéka szerint főhajtás a század humanistájának emléke előtt.

2003 | SÁTÁN - Portugál

Egressy Zoltán: Portugál
Rendező: Korognai Károly
Bemutató: 2003. október 22. Miskolci Nemzeti Színház

Ismertető:
"Budapest belvárosában nőttem fel. Amit írtam, nem élettapasztalatból táplálkozik, pusztán csak képzelet. Sok parodisztikus elemmel, mert én nem nagyon bírom a melodrámát, így aztán a humor, sokszor a nyelvi humor segítségével próbálok megfogalmazni olyan dolgokat, amelyeket talán komolykodva kellene egyesek szerint. A humor nagyon fontos. És nem szeretem, ha fél valaki az érzelmektől. Nehéz egyensúlyt találni. Vannak, akik szerint a Portugálban a vidéki Magyarországot gúnyolod ki. Vannak. De ez súlyos félreértés. Szeretem minden szereplőmet, és úgy érzem, nem árulom el egyiküket sem. Elég távol áll tőlem a gúnyolódás, esetleg magamat, ha kell... Amit ők gúnynak éreznek, az irónia, nem cinizmus..."

2003 | BOB CRACHIT - Isten pénze

Müller Péter - Tolcsvay László - Müller Péter Sziámi: Isten pénze
Rendező: Nagy Viktor
Bemutató: 2003. december 19. Miskolci Nemzeti Színház

Ismertető:
A darab főhőse az öreg Scrooge, önző, kapzsi, megkeseredett ember. Egy karácsonykor történt csodálatos esemény - melynek során átéli ifjúkora elmulasztott boldogságát és jövőjének rémképét - megváltoztatja Scrooge-ot, és kibukkan belőle a lelke mélyén rejtőző szeretet. Látványos, érzelmes, humorral átszőtt játék, korhatár nélkül mindenki gyönyörűségére szolgál.

2002 | HERMANN WURM - Népirtás

Werner Schwab: Népirtás
Rendező: Földi László
Bemutató: 2002. Miskolci Nemzeti Színház

Ismertető:
Prolik, alkoholisták, vakon a vallásba menekülok, meg nem értett alakok - olyan figurák a Népirtás szereploi, akikre könnyen ráismerhetünk. Amikor a tavalyi Kortárs Európai Drámaszemle felolvasó- színházi eloadására készülve olvasni kezdtem a Népirtást, a harmadik oldalon letettem, mert nem tudtam elképzelni, hogy ilyen durva és az emberi személyiség mélyébol feltöro szennyes gondolatokat hogyan lehet papírra vetni. Aztán persze tovább olvastam, és rájöttem, hogy ez sokkal több: költoi nyelv, amely ezeknek a szánalmas embereknek a tragikumát hivatott kifejezni. A felolvasó-színház közönsége ezt minden aggodalmunk ellenére megértette és megérezte, és azzal jutalmazta, hogy ezt választották ki a következo, tehát az idei évad egyik bemutatójául.
Nem csupán arról van szó, hogy Werner Schwab egy provokáló dög. Nyilván nem alaptalanul lett a hihetetlenül rövid ido alatt megírt, elképesztoen nagyszámú színdarabjával sikeres szerzo. Schwab olyan ember volt, aki nem volt kibékülve a világgal és saját magával még a jelentos anyagi siker ellenére sem. És mindazt, amit megírt, tulajdonképpen hitelesítette az önpusztító életét lezáró tragikus halálával. Olyan embernek képzelem Werner Schwabot, mint aki képtelen volt - drogokkal és alkohollal - letompítani az agyát, nem tudta nem látni, mi van körülötte - ezeket írta meg.
A nyomorék és fogyatékos Hermann Wurm, erre utal a dráma elején egy hosszú részlet: maga Werner Schwab. Nem arra helyezem tehát a hangsúlyt, hogy Hermann nyomorék és fogyatékos, hanem arra, hogy senki nem érti a gondolatait, még az anyja is kidobja az általa festett képeket. (Eredetileg Schwab is képzomuvész volt). Úgy gondolom, hogy Schwab, aki a róla készült képek tanulsága szerint jó megjelenésu férfi volt, saját lelki torzulásait írta bele Hermann torz figurájába.

Kerti Olga

2001 | LÚDAS MATYI - Lúdas Matyi

Fazekas Mihály – Móricz Zsigmond: Lúdas Matyi
Rendező: Majoros István
Bemutató: 2001. február 10. Miskolci Nemzeti Színház

2000 | SU FU, MA FU, PINCÉR - A jóember

Bertolt Brecht: A jóember
Rendező: Forgács Péter
Bemutató: 2000. november 10. Miskolci Nemzeti Színház

2000 | GUSTAV - Fekete Péter

Eisemann - Zágon - Somogyi: Fekete Péter
Rendező: Puskás Tamás
Bemutató: 2000. december 15. Miskolci Nemzeti Színház

2000 | GUSTAV - Fekete Péter

Bertolt Brecht: A jóember
Rendező: Forgács Péter
Bemutató: 2000. november 10. Miskolci Nemzeti Színház

1999. | BALGA - Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Rendező: Hegyi Árpád Jutocsa
Bemutató: 1999. Miskolci Nemzeti Színház

Röviden:
A Csongor és Tünde rejtély, amelyet lassan kétszáz éve próbálnak írók, irodalomtörténészek, színházművészek, esztéták, filozófusok megfejteni. Mese? Szerelmi románc? Színdarab? Filozófiai traktátus? Drámai költemény az emberi életútról? Csongor férfi: kincse nincs, hatalomra nem vágyik, a tudásról azt gondolja, valójában senki nem tudja, mennyit ér és mire jó. De küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után megtalálja asszonyát, Tündét, s földi létükben, égi szerelemben örökre összeforrnak. Vörösmarty Mihály műve mese, szerelmi románc, színdarab, filozófiai traktátus: drámai költemény a szeretetben kiteljesedő emberi életútról.